Ákos Károly
orvos, pszichológus, szerkesztő
Névváltozatok
1948-ig Helfmann Károly
Születési adatok
1918. október 3.
Budapest
Halálozási adatok
2003. június 19.
Budapest
Család
Dédszülei, apai: ?, ?, Bródy Béla, Kaufmann Rozália.
Nagyszülei: Helfmann Simon (1853. Felsőkorompa, Pozsony vm.), Bródy Anna (1864. Mohács, Baranya vm.–1942. jan. 30. Bp.); Lövi/Löwy Majer, Philip Sára.
Szülei: Ákos Márton (= 1958-ig Helfmann Mór/ic, 1882. máj. 14. Nahács, Pozsony vm.–1960. Bp.) a VKM számvevőségi tisztviselője, László Irén (= Lőwy Szeréna, 1892. jan. 19. Bp.), az Állami Ruházati Bolt eladónője.
Ákos Márton testvérei: Helfmann Sándor (1884?–1944. dec. 31. Bp.) vendéglős, Helfmann Béla (1902. szept. 29. Bp.–1965. márc. 3. Bp.), ill. Helfmann Katalin.
Felesége:
1. 1942–1944: Schwarcz Éva (†1944), a holokauszt áldozata, az auschwitzi koncentrációs táborban vesztette életét.
2. 1946-tól László Magda a Goldberger-gyár textiltervezője, majd középiskolai orosztanár; Ákos Magda néven író.
Gyermekei, leányai: Ákos Anna Mária (1950–) és Ákos Magdolna (1953–).
1945-től használta a [dr.] Ákos Károly nevet, a hivatalos közlönyökben azonban még 1948-ban is Ákos (Helfmann) Károly változatban szerepelt.
Iskola
A budapesti Berzsenyi Dániel Gimnáziumban éretts. (Helfmann Károly néven, 1936), a Pázmány Péter Tudományegyetemen orvosdoktori okl. szerzett (Helfmann Károly néven, 1942), a pszichológiai tudományok kandidátusa (1976).
Életút
A II. világháborúban munkaszolgálatos (1942. okt. 15.–1945. márc. 15.), majd az újjászervezett magyar honvédségben zászlóalj-vezető orvosként szolgált (a 6. Honvéd Gyaloghadosztályban, 1945. márc. 15.–1946. jan. 19.). Az Angyalföldi Elmegyógyintézet alorvosa (1945–1946), egyúttal a Magyar Orvosok Szabad Szakszervezete függetlenített politikai munkatársa (1946–1948), a Magyar Néphadsereg (MN) hivatásos tisztje (1948. ápr. 1.–1953. ápr. 2.; 1950-től alezredesi rangban) és az Egészségügyi Tiszti Iskola parancsnoka (1952–1953).
Az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) tud. segédmunkatársa (1953. ápr. 6.–1953. dec. 30.), a Művelt Nép Könyvkiadó (= Bibliotheca Könyvkiadó) természettudományi lektorátusának vezetője (főszerkesztői címmel, 1953. dec. 30.–1957. dec. 31.).
A Magyar Néphadsereg (MN) Repülő Alkalmassági Vizsgáló Állomásának pszichológus főorvosa (1958. jan. 1.–1962. aug. 14.), az MTA Pszichológiai Bizottsága tud. főmunkatársa (1962–1972), a Pszichokronográfiai Kutatócsoport csoportvezető főmunkatársa (1973–1978?).
Tudományos pályafutásának kezdetén elsősorban a misztikus tudat és a vallás kérdéseivel, az egyéni tudat keletkezésének mechanizmusaival foglalkozott, új, eredeti magyarázatát adta a tudat létrejöttének. Úgy vélte, hogy a hamis tudat a tévedésekből, túlértékelésekből, hibás ítéletekből kikristályosodó mágikus világkép, igazságként hitt és egy-egy társadalmi körön belül kötelezően elfogadott kollektív ítélet. Valójában a természeti és társadalmi jelenségek magyarázatára irányuló olyan törekvés, amelynek valóságértékét a hit nem engedi kétségbe vonni (jóllehet a tudás lépten-nyomon kétségbe vonja…) Később érdeklődése az emberi magatartás törvényszerűségeinek vizsgálata, az emberi érzékszervek működése, pszichológiai és fiziológiai vonatkozásainak feltárása felé fordult. Feleségével, László Magdával felfedezte az ún. kritikus villogási frekvencia sorozateffektust (= Critical Flicker Frequency Series Effect; CFFSE), és kidolgozták az erre alapozott, az egyén aktuális általános egészségi állapotát fizikailag mérő pszichokronográfiai metodikát (PCG). Igen értékes tudománynépszerűsítő tevékenysége, az 1960-as–1970-es években szinte valamennyi általános és szaklexikon szerkesztésében jelentős részt vállalt. Lefordította a négykötetes Brehmet (Az állatok világa, I–IV. köt., 1957–1959), lektorálta és részben szerkesztette az új Darwin-sorozatot (Charles Darwin válogatott művei, I–VI., 1955–1963).
Ákos Károly rendkívül termékeny szerző volt, közel ezer népszerű ismeretterjesztő cikket írt a vallás keletkezéséről és kezdeteiről, a primitív népek hitvilágáról, az idegrendszer működéséről, a gondolkodás és a tudat viszonyáról (legnépszerűbb írásai közül nem keveset kötetbe is rendezett). Egészen különleges életműve a népszerű tudományos irodalom és a szépirodalom határa: úgy vélte, hogy a tudományos fogalmak tisztázásának legcélravezetőbb formája a szépírói igénnyel megírt ismeretterjesztő munka, ezzel tud harcolni a kialakult vagy éppen kialakulóban lévő babonák, előítéletek stb. ellen. Benedek István úgy értékelte életművét, hogy az élet tele van csodával, ezek egy részét a természet tárja elénk, más részét tudatlanságunk szüli. Ákos Károly életműve részben a csodák megfejtése és bemutatása részben a „csodák” lebontása volt…
Elismertség
A Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat (TTIT) Filozófiai Szakosztályának alapító tagja.
Elismerés
Munka Érdemérem (1956), Szocialista Kultúráért (1966).
SZOT Díj (1969).
Szerkesztés
Az Új Magyar Lexikon szerkesztőbizottságának tagja (1960–1962).
A Korunk tudománya c. könyvsorozat szerkesztője (1964–1973).
A Magyar Orvosi Szemle c. folyóirat szerkesztője (1945–1946), az Élet és Tudomány szerkesztőbizottsági tagja (1952–1978) és természettudományi rovatvezetője (1952–1963). A Természet és Technika szerkesztőbizottságának tagja (1952–1956).
Főbb művei
F. m.: önálló művei: A materialista világnézet és a vallás. (A Magyar Dolgozók Pártja Központi Előadó Irodájának Előadásai. 3. Bp., 1952)
A természeti vallások. (Bp., Művelt Nép Könyvkiadó, 1953)
A miszticizmus lélektana. (Bp., Művelt Nép Könyvkiadó, 1955)
Érzékeink világa. Ill. Ákosné László Magda. (Élet és Tudomány Kiskönyvtár. 17. Bp., Gondolat Kiadó, 1960)
Gondolkodnak-e az állatok? Ill. Á. László Magda. (Gondolattár 3. Bp., Gondolat Kiadó, 1960
oroszul: Moszkva, 1965)
Ismeretlen világ: az állatok. Ill. Köpeczi Bócz István. (Bp., Móra Kiadó, 1960
új kiad. Nyíregyháza, 2003
oroszul: Moszkva, 1965)
Megismerés. Ill. Ákos Károlyné. (Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1961)
Istenek nyomában. I–III. köt. I. köt. Vasárnap. II. köt. Az áldozat. III. köt. Az ördög. Ill. Ákos Károlyné. (Bp., Móra Kiadó, 1961–1963–1964)
Ismeretlen világ: az ember. Ill. Köpeczi Bócz István. (Bp., Móra Kiadó, 1962
új kiad. Nyíregyháza, 2003
oroszul: Moszkva, 1965
bolgárul: Szófia, 1966)
Idegrendszerünk. Ill. Ákos Károlyné. (Bp., Gondolat Kiadó, 1963)
A lélek. Egy fogalom fejlődése. (Bp., Kossuth Könyvkiadó, 1964)
The Critical Flicker Frequency Series Effect. Ákos Magdával. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1966
2. kiad. 1967)
Konduktív pedagógia. 1. Hári Máriával. Ill. Pető András. A fényképeket Kőkúti Dénes készítette. (Bp., Tankönyvkiadó, 1971
japánul: Osaka, 1978 és 1981
angolul: New York, 1988 és London, 1990)
Az idők örvényében. Agy és tudat. (Bp., Gondolat Kiadó, 1975)
A tudat eredete és a psychocronographia. Kand. értek. (Bp., 1976)
A fáradás psychochronographiai vizsgálata. [Monográfia.] Ákos Károlynéval. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1979)
Dina. Eine Mutter praktiziert die konduktive Pädagogik. [Pető-System.] Plädoyer für das eigenverantwortliche Handeln von Eltern cerebral bewegungsgeschädigter Kinder. Ákos Magdával. (Ulm, 1990
2. átd. angol nyelvű kiad. Dina. A Mother Practises Conductive Education. Birmingham, 1991).
F. m.: szerk.: Darwin, Charles: A fajok eredete természetes kiválasztás útján vagy a létért való küzdelemben előnyhöz jutott fajták fennmaradása. – Charles Darwin önéletrajza. Ford. Mikes Lajos, az önéletrajzot ford. Szász Béláné. Szerk. ifj. Gellért Oszkár. A szerkesztésben közreműködött Á. K., Boros István és Malán Mihály. (Darwin válogatott művei. 2. Bp., Akadémiai Kiadó–Művelt Nép Könyvkiadó, 1955)
Darwin, Charles: Állatok és növények változásai háziasításuk során. I–II. köt. Ford. Pusztai Jánosné. Az utószót írta Horn Artur. Szerk. és lektorálta Horn Arturral. (Darwin válogatott művei. 3–4. Bp., Akadémiai Kiadó, 1959–1960)
Darvin, Charles: Az ember származása és a nemi kiválasztás. Ford. Katona Katalin. A bevezető tanulmányt írta Malán Mihály. Szerk. Á. K., Benkő Gyula, Boros István. (Darwin válogatott művei. 5. Bp., Gondolat Kiadó, 1961)
Az ateizmus kérdésének újabb irodalma. Összeáll. Lengyel Bélával és Pálvölgyi Endrével. (Bibliográfiák az egyetemi oktatás számára. 13. Bp., Tankönyvkiadó, 1961)
Darwin, Charles: Az ember és az állat érzelmeinek kifejezése. Ford. Pusztai János. Szerk. és lektorálta Á. K. (Darwin válogatott művei. 6. Bp., Gondolat Kiadó, 1963)
Az ateizmus és a valláskritika nemzetközi cikkbibliográfiája. I–XV. füz. Többekkel. (Bp., 1963–1968)
A kultúra világa. V. köt. Az egészség. – Lélektan–nevelés. – Sport és testkultúra. A szerkesztőbizottság elnöke Köpeczi Béla, főszerk. Lukács Ernőné. Szerk. Fehér Imrénével és Pozsgai Józseffel. (Bp., Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1964)
Bauer Ervin: Elméleti biológia. Szerk., az előszót írta Á. K. Ford. Müller Miklós. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1967)
Orvosi Lexikon. I–IV. köt. Főszerk. Hollán Zsuzsa. Szerk. Révész Györggyel. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1967–1973)
Kislexikon. A–Z. Főszerk. 16 táblával, 4 térképpel. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1968)
Új Magyar Lexikon. VII. köt. Főszerk. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1972)
Gergő Endre válogatott pszichológiai munkái. Sajtó alá rend. Solymosi Zsuzsanna, szerk. Á. K. A bevezetést Görnyei Antal írta. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1973)
Mindenki lexikona. I–II. köt. Szerk. (Bp., Akadémiai Kiadó, 1974)
Természettudományi kisenciklopédia. Ford. Többekkel. (Bp., Gondolat Kiadó, 1975)
F. m.: ford.: Brehm, Alfred Edmund: Az állatok világa. I–IV. köt. Teljesen átd. Rammer, Walter. (Bp., Bibliotheca Gondolat, 1957–1959
2. kiad. Bp., Gondolat Kiadó, 1960).
F. m.: dolgozatai, kisebb írásai: A vallás eredete. (Természet és Technika, 1952. 2.)
Pavlov, a haladó tudomány vezéralakja. (Természet és Technika, 1952. 6.)
A tudat keletkezéséről. (Természet és Technika, 1952. 7.)
A természeti vallások nyomai a modern vallásokban és a babonákban. (Természet és Technika, 1952. 10.)
A fejlődés dialektikájáról. (Természet és Technika, 1952. 11.)
Az orvostudomány fejlődése és a vallás. (Természet és Technika, 1953. 5.)
Indonéziai lecke. (Természet és Technika, 1953. 9.)
Az ellentét. (Természet és Technika, 1954. 3.)
A babona kérdéséhez. (Természet és Társadalom, 1955. 5.)
A fajok eredete és az ember származása. (Szabad Nép, 1955. dec. 9.)
Varázslat és misztikus tudat. (Természet és Társadalom, 1956. 4.)
A tökéletes embertől az átlagemberig. (Az Élet és Tudomány Kalendáriuma, 1959)
A karácsony történetéből. (Világosság, 1960. 2.)
A modern számológépek és az idegrendszer. – A tökéletes hal. (Az Élet és Tudomány Kalendáriuma, 1960)
Tájékozódó vizsgűlatok repülőjelöltekről. (Honvédorvos, 1960)
Inger. Ingerület. Tudat. A pszichológiai fogalmak tisztaságáért. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1961. 2.)
Érzékeink világa. [Könyvekről.] (Világosság, 1961. 5.)
A kritikus fúziós frekvencia alkalmazásának új módszeréről. (Orvosi Hetilap, 1961. 22.)
Sáskák és lemmingek. (Az Élet és Tudomány Kalendáriuma, 1961)
Apologetika és filológia. Adalékok az ‘ördög’ fogalmának modern használatához. (Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei. I. Bp., 1962)
Miért van Mózesnek szarva? (Világosság, 1962. 7-8.)
Az idegrendszer fejlődése, felépítésének és működésének alapjai. (Segédkönyv a tanulók világnézeti neveléséhez. 2. Világnézeti nevelésünk természettudományos alapjai. Szerk. is. Bp., Tankönyvkiadó, 1963)
A delfinek. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1963. 1.)
A keresztszimbólum egyik forrása. (Világosság, 1963. 2.)
A vallás mint hamis tudat. Pszichológiai és történeti szempontok. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1963. 4.)
Ősi jelképek. (Világosság, 1963. 9.)
Hang és fény nélkül. (Az Élet és Tudomány Kalendáriuma, 1963)
A tudomány fejlődése és a könyvtárügy. (Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei. II. Bp., 1964)
Magányosan nevelt majmok. – Még egyszer a delfinekről. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1964. 1.)
A delfinek értelmi képessége. (Az Élet és Tudomány Kalendáriuma, 1964)
A kritikus fúziós frekvenciasorozat-effektus. Ákos Magdával. (Pszichológiai tanulmányok. VII. Bp., 1964 és külön: Bp., 1965)
A pszichológia fejlődése és kétféle korszerűtlensége. (Az Egyetemi Könyvtár Évkönyvei. III. Bp., 1966)
Agy és tudatos tapasztalás. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1967. 3.)
Az agyműködés sebessége. Ákos Károlynéval. (Természettudományi Közlöny, 1967. 10.)
A pszichofizika elakadása a küszöbön. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1968. 1-2.)
Habituation and Regeneration as Reflected by Examinations Perfomered by Using the Critical Flicker Frequency Series Effect Method. Ákos Károlynével. (Acta Medica, 1968. 1-2.)
A pszichológia várható fejlődéséről. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1968. 3.)
A tudomány növekedése – kedvező kilátások és várható veszélyek. Wigner Jenővel. (Magyar Tudomány, 1968. 5.)
Az űrkutatás és az ember. (Népszabadság, 1969. okt. 19.)
Critical Flicker Frequency Series Effect in Epileptic and in Neurotic Patients. Ákos Károlynével és Szák J.-vel. (Acta Medica, 1970. 1-2.)
Age Changes in Men of Critical Flicker Frequency Series Effect – CFFSE. Ákos Károlynéval. (Gerontologia, 1970. 16.)
Az ember lelki igényei. (Népszabadság, 1970. jan. 4.)
A tanulásról a psychochronographia tükrében. Ákos Károlynével. (A Merényi Gusztáv Kórház Közleményei, 1971)
Reafferentatív tudományt! (Természet Világa, 1971. 1.)
A habituációról, a pszichokronográfia – CFFSE-metodika – alapján. Ákos Károlynéval. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1973. 3.).
F. m.: írásai az Élet és Tudományban: Kőbalta kora. (1952. 11.) A szó varázsereje. (1952. 12.)
A lélek származása. (1952. 14.)
A szellemek birodalma. Varázsszertartások, babonák. (1952. 19.)
A vas babonái. (1952. 21.)
Istenek teremtése. (1952. 25.)
A mítoszok világa. (1952. 30.)
Az álom babonái. (1952. 33.)
A pogányság emlékei Magyarországon. (1952. 42.)
A vallás szerepe a nők elnyomásában. (1952. 43.)
Ördögök, boszorkányok, szellemek. (1952. 49.)
Orvostudomány és vallás. (1952. 52.)
Fajüldözés „a szabadság földjén”. (1953. 19.)
Fajelmélet és imperializmus. (1953. 25.)
Reflexek, ösztönök. (1953. 39.)
Babona, kuruzslás, egészségrontás. (1953. 43.)
Tudomány és vallás. (1953. 50)
Az imperialisták áltudománya. (1954. 1.)
A világ teremtése. (1954. 15.)
Növényi védőanyagok az ember szolgálatában. (1954. 21.)
Egy bolygó felfedezése. [A Neptunuszról.] (1954. 30.)
Sarlatánok. (1954. 36.)
Hogyan fejtették meg az ékírást? (1954. 40.)
A vírusok változékonysága. (1954. 48.)
A méhek „belső órája”. (1954. 51.)
A „vademberek” gondolkodásának kulcsa. (1955. 3.)
Az ösztönök ereje. (1955. 5.)
Egy megoldatlan probléma. (1955. 7.)
Tengeri csillag a válaszúton. (1955. 8.)
A természet harmóniája. (1955. 13.)
Két évszázad – két törvény. (1955. 15.)
Egy fakír-történet. (1955. 23.)
Hegyi kérdés. (1955. 32.)
Spiritizmus. 1–2. (1955. 39.–1955. 47.)
Ostorgömb a „skatulyában”. (1955. 42.)
Az állat a színre lép. Milyen volt az első állat? (1956. 6.)
Az állatok családfája. (1956. 9.)
Asztaltáncoltatás és gondolatolvasás. (1956. 13.)
Kis állatok nagy világa. (1956. 15.)
Mire tanít a szivacs? (1956. 19.)
A vasárnap eredete. (1956. 21.)
A polip és a medúza. (1956. 27.)
A korallok világa. (1956. 33.)
„Csak” egy giliszta… (1956. 40.)
Mit rejt a kagyló? (1956. 42.)
Minek higgyen az ember? (1957. 2.)
A csigák. (1957. 6.)
A lábasfejűek. (1957. 9.)
Lélektani kísérletek. (1957. 11.)
Az angolna titka. (1957. 18.)
A homoki szöcskerákok iránytűje. (1957. 21.)
Halak közt minden lehetséges. (1957. 23.)
A becsapott rákok. (1957. 26.)
Az „okos” patkány és a „bátor” hal. (1957. 37.)
Intelligens-e a giliszta? (1957. 40.)
Milyen színű a pipacs? (1957. 44.)
A nemi jelleg. (1957. 48.)
Tévedni emberi dolog? (1957. 52.)
A karvaly és a kakukk. (1958. 5.)
Gerincesek és ízeltlábúak. (1958. 9.)
Az árnyékmadár és az árnyékhal. (1958. 16.)
Az elpusztíthatatlan sündisznó. (1958. 18.)
Idegrendszerünk méretei. (1958. 23.)
Tótágast álló nézetek. (1958. 31.)
A babona eredete. (1958. 38.)
A zacskórák és három tanulság. (1958. 42.)
Hangya-legenda. (1958. 47.)
Óra, nap, perc… (1958. 51.)
A gyapjas-ollós rák. (1958. 52.)
Az elveszett és a megtalált reflex. (1959. 4.)
Hőmérsékletünk. (1959. 10.)
Az élet holdnaptára. (1959. 14.)
A postagalamb tájékozódása. (1959. 21.)
A darwinizmus és a mimikri. (1959. 22.)
Mi a fekete szín? (1959. 29.)
Az idegrendszer „nyelve”. (1959. 33.)
Nehéz megismerni a természetet. (1959. 38.)
A világ kétfajta megismerése. (1959. 45.)
Az élet határa. (1959. 51.)
Tudnak-e az állatok számolni? (1960. 1.)
Egy felfedezés története. (1960. 9.)
Okosabb-e a kutya, mint a tyúk? (1960. 16.)
A tyúk és a tojás. (1960. 20.)
Az idegrendszer felépítése. (1960. 23.)
Az emberi idegrendszer működése. (1960. 29.)
Az élő anyag felépítésének kulcsa. (1960. 29.)
Közlekedési balesetek. (1960. 32.)
Az idegrendszer és a tudat. (1960. 41.)
Kísérleti anya. (1960. 43.)
„Érés” vagy tanulás. (1960. 45.)
Tapintás és megismerés. (1960. 51.)
A viselkedés törvényszerűsége. (1961. 1.)
Az állati fonák viselkedése. (1961. 9.)
A „képhallás”. (1961. 13.)
A vándorló halak titka. (1961. 21.)
Gépesített szenvedély. (1961. 29.)
Irányított ösztönök. (1961. 32.)
A páviánok társadalma. (1961. 36.)
Az agy két féltekéje. (1961. 39.)
Az elhízásról. (1961. 46.)
A fájdalomról. (1961. 51.)
A tanulás élettanáról. (1962. 8.)
Anyátlan majmok. (1962. 18.)
A süket pulyka és tanulságai. (1962. 24.)
Az újdonság ingere. A tanulás pszichológiájához. (1962. 29.)
A túlterhelés határa. (1962. 35.)
A csillók. (1962. 38.)
Kötött stílusú párviadalok az állatvilágban. (1962. 45.)
Gondolkodhatnak-e a gépek? (1962. 50.)
Miért maradtak majmok? (1962. 52.)
Csoportos élet az állatvilágban. (1963. 8.)
Alvás, álom, álmatlanság. (1963. 12.)
A térbeli tájékozódásról. (1963. 15.)
A tudomány gyorsuló fejlődése. (1963. 38.)
Nyugodt és ideges patkánykölykök. (1964. 3.)
A szagok kísérletes kutatása. (1966. 15.)
A magatartás öröklődése az állatvilágban. (1966. 26.)
A delfinek ügyében. (1966. 38.)
Iszákos macskák. (1966. 43.)
Elmebeteg patkányok és két tanulság. (1967. 22.)
Irodalom
Irod.: műveiről: Balogh Elemér: Á. K.: A természeti vallások. (Természet és Társadalom, 1954. 10.)
Nagy Tibor: Á. K.: A miszticizmus lélektana. (A könyvtáros, 1956. 2. és Népművelés, 1956. 2.)
Rezső Margit: Á. K.: A miszticizmus lélektana. (Élet és Tudomány, 1956. 32.)
Berencz János: Érzékeinkről és a spiritizmusról. [Á. K.: Érzékeink világa.] (Népújság, 1960. dec. 15.)
Pártos Vera: Á. K.: Érzékeink világa. (Népművelés, 1960. 12.)
Péter Ágnes: Á. K.: Ismeretlen világ: az állatok. (Élet és Tudomány, 1960. 38.)
-s -y: Á. K.: Érzékeink világa. (Világosság, 1961. 5.)
Égly Antal: Á. K.: Ismeretlen világ: az állatok. (Búvár, 1961. 1.)
Kocsis Ferenc: Á. K.: Érzékeink világa. (Magyar Filozófiai Szemle, 1961. 2.)
Lányi György: Á. K.: Gondolkodnak-e az állatok? (Búvár, 1961. 2.)
Lépes Péter: Á. K.: Gondolkodnak-e az állatok? (Élet és Tudomány, 1961. 37.)
Vigyázó Györgyné: Á. K.: Érzékeink világa. (Magyar Pszichológiai Szemle, 1961. 3.)
Hársné Varró Rózsi: Á. K.: Gondolkodnak-e az állatok? (Magyar Filozófiai Szemle, 1962. 2.)
Nagydiósi Gézáné: Á. K.: Istenek nyomában. Vasárnap. (Könyvtáros, 1962. 2.)
Zrinszky László: Á. K.: Megismerés. (Élet és Tudomány, 1962. 32.)
Seres József: Á. K.: Istenek nyomában. Az áldozat. (Könyvtáros, 1964. 1.)
Benedek István: Istenek nyomában. Néhány szó Á. K. 12 könyvéről és enbek kapcsán a természettudományos ismeretterjesztésről valamint a kultúrtörténet biológiai vonatkozásairól. (Új Írás, 1965. 6.)
Vigyázó Györgyné: Á. K.: A lélek. Egy fogalom fejlődése. (Köznevelés, 1965. 12.)
Faludi Béla: Bauer Ervin: Elméleti biológia. Szerk., az előszót írta Á. K. Ford. Müller Miklós. (Magyar Tudomány, 1969. 7-8.)
Benedek István: Gondolkozni jó. Á. K.: Az idők örvényében. (Magyar Nemzet, 1976. márc. 19.)
Lányi György: Á. K.: Az idők örvényében. Agy és tudat. (Búvár, 1976. 1.)
Czigler István: Küszöbproblémák. Á. K.–Ákos Károlyné: A fáradás psychochronographiai vizsgálata. (Pszichológia, 1981. 1.).
Irod.: családi és egyéb források: dr. Helfmann Károly keresi feleségét. (Szabad Nép, 1945. ápr. 13.)
dr. Ákos (Helfmann) Károly előléptetése tart. századossá és hivatásos állományba vétele, 1948. ápr. 1. (Honvédségi Közlöny, 1948. máj. 1.)
Amikor diák voltam: dr. Ákos Károly. (Magyar Ifjúság, 1965. 52.)
1969. évi SZOT-díjasok. Ákos Károly: Elszámolás. (Népszava, 1969. máj. 1.)
Székely: Évezredes hagyományokból kirekesztve? Beszélgetés a SZOT-díjas dr. Ákos Károllyal. (Egészségügyi Dolgozó, 1969. 6.)
Egy zászlóaljorvos emlékei. (Új haza, új hadsereg. Visszaemlékezések az 1945–1947-es évekre. Szerk. Móricz Lajos és Nagy Gábor. Bp., Zrínyi Kiadó, 1970
2. bőv. kiad. Új haza, új hadsereg. Visszaemlékezések az 1945–1948-as évekre címmel. Bp., Zrínyi, 1985)
Kacsó Lajos: A múltidéző orvos-ezredes. (Magyar Honvéd, 1995. 4.).
Irod.: lexikonok: SZOT-díjasok. Szerk. Kulcsár Ödön. (Bp., 1981)
Magyar ki kicsoda? 1990. (Bp., 1990)
Magyar és nemzetközi ki kicsoda? 1992–2002. (Bp., 1991–2001).
neten:
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QGTJ-R175 (Helfmann Béla születési anyakönyve, 1902)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:QLLC-H188 (Helfmann Móric és Lővi Szerén házassági anyakönyve, 1915)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:WW1N-W2W2 (Helfmann Simonné Bródy Anna halotti anyakönyve, 1942)
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:6V9P-4RDT (Helfmann Sándor halotti anyakönyve, 1944 [1949])
https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:68P7-N7YX (Helfmann Béla halotti anyakönyve, 1965)
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu 2024
Aktuális havi évfordulók
Berzsenyi Dániel
költő
Bessenyei György
író, költő, politikus
Hajós Alfréd
építészmérnök, úszó, labdarúgó, sportújságíró
Ila Bálint
történész, levéltáros
Jakab Elek
történész, levéltáros
Foglalkozások
politikus (663), orvos (605), író (459), történész (364), jogász (331), irodalomtörténész (285), szerkesztő (274), újságíró (268), műfordító (228), pedagógus (214), költő (189), közgazdász (181), gépészmérnök (168), nyelvész (167), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (120), római katolikus pap (117), kémikus (115), mezőgazdasági mérnök (109), matematikus (101), művészettörténész (97), muzeológus (93), levéltáros (91), fizikus (89)