Ábrahám Ernő
Ábrahám Ernő

2022. október 3. Hétfő

Ábrahám Ernő, danczkai

író, műfordító

Névváltozatok

Pattantyús-Ábrahám Ernő

Születési adatok

1882. március 15.

Debrecen

Halálozási adatok

1945. május 7.

Budapest


Család

Ősi nemesi családból származott, eredetileg Pattantyúsnak hívták, a család az Ábrahám nevet a 17. századtól használta, a danckai (danczkai) előnevet Apafi Mihály (uralkodott: 1661–1690) erdélyi fejedelem adományozta nekik, nemességüket V. Ferdinánd (uralkodott: 1830–1848) is megerősítette. Sz: Ábrahám László (1843–1916) jogász, Debrecen város főügyésze, radistyáni Király Erzsébet. Testvére: Ábrahám Dezső (1875–1973) politikus, jogász, miniszterelnök.

Iskola

A debreceni református kollégiumban éretts. (1900), a debreceni, majd a bp.-i tudományegyetemen jogot hallgatott, irodalmi sikerei után azonban abbahagyta jogi tanulmányait, s íróként, újságíróként működött.

Életút

A Debreceni Ellenőr (1899), a Debrecen (1900–1902), a Vasárnapi Ujság (1905–1916), a Budapesti Hírlap munkatársa (1905–1913), a Magyarország (1914–1918), majd gyermekmelléklete, a Hetedhétország szerkesztője (1919–1920), a Magyarság belső munkatársa (1934–1938). Számos népszerű regényt, ifjúsági művet írt, néhány drámáját a Nemzeti Színházban is bemutatták. Novellái a Tisza menti népélet realista ábrázolásai, kisprózai műveiről – többek között – Szabó Dezső (1879–1945) írt elismerő kritikákat. Révészek (1926) c. drámája – eredetileg A Cél c. lapban jelent meg 1911–1912-ben – alföldi népballada, amelynek főhőse megöli testvérét azért, hogy megszerezze annak asszonyát. Művei balladai kompozíciójára erősen hatottak Móricz Zsigmond (1879–1942) paraszti sorsokat drámaian megjelenítő elbeszélései. Ifjúsági írásai, meséi gyakran foglalkoznak a magyar romantikus történeti múlttal. Művei a magyar gyermekirodalom klasszikusai, korának rendkívül népszerű kiadványai voltak. Történeti munkái közül kiemelkedik az Árva királyfi c. trilógia keretén belül megjelent A csudaszarvas (1926), amely nem utolsó sorban Jaschik Álmos (1885–1950) grafikái révén az egyik legszebb magyar mesekönyv. Az 1940-es években sorra kiadott művei már kevésbé voltak sikeresek, az amúgy is gazdag hazai lektűrirodalmat gazdagították. A II. vh. idején, látva a fasizmus előretörését, több napilapban a hitleri Németországot támadó publicisztikákat közölt. Néhány meséjét Öregapó álnéven jelentette meg.

Főbb művei

F. m.: Kerek ég alatt. Elbeszélések. (Bp., 1906)
A kis kakas és egyéb történetek. (Bp., 1910)
Hét szilaj csikó. Novellák. (Bp., 1911)
Török császár fája. Mesék. (Bp., 1914)
Az öreg Bús király csikói. (Bp., 1914)
Csillagok a Tiszában. Elbeszélések. (Az Élet Könyvei. Bp. 1917)
A kis szemők bárány és egyéb elbeszélések. Ill. Mühlbeck Károly. (Aranykönyvek. Bp., 1917)
A hollók fája és egyéb mesék. A meséket írta. Ill. Kriesch Aladár. (Bp., 1919)
Rozmarin. Mesejáték. (Ifjúsági színjátékok. Bp., 1922)
Tengerke, Tűzkirályfi, Gyalma. Mese. Ill. Rucsinszky Anna. (Oriens meséi. 1. Bp., 1922)
Bábjáték. Gyermekszínjáték 3 képben. (Ifjúsági színjátékok. Bp., 1923)
Volt egyszer… Nagyapó legszebb műveiből. Mesegyűjtemény. Összeáll. Farkas Emőddel. Ill. Balázsfy Rezső. (Bp., 1923)
Bús király. Legendák dédapámról. (Táltos Könyvek. Bp., 1923)
A Baliga gyerek. (Szent István Könyvtár. Bp., 1925)
Árva királyfi. Trilógia. I. A csudaszarvas. Ill. Jaschik Álmos. Bibliofil kiadványváltozatban is: merített papíron, kézzel számozott példányokban, gerincén díszbordázott, aranyozott egészbőr-kötésben. Az előszót Apponyi Albert írta. (Bp., 1926)
Bárd Miklós. Tanulmányok. (Bethlen Gábor Könyvtár. Bp., 1938)
Mesekert. Gyermekmesék. Ill. Györgyfi György. (Bp., 1941
2. kiad. 1943)
Csendes budai lakás. Elbeszélés. (Bp., 1942)
A fehér sólyom. Dzsingiz kán ifjúsága. Ifjúsági elbeszélés. (Nemzeti Könyvtár. Bp., 1942)
Huszár a mennyországban és egyéb mesék. (Bp., 1942)
Mátyás szerelmes képírója. Regény. (Bp., 1942)
Pomulák és a reglama. Regény. (Bp., 1942)
Vadmadarak. Regény. (Bp., 1942)
Leányszöktetés. – Dobog a puszta. Regény. (Bp., 1943)
Noé bárkája. Regény. (Bp., 1943)
Veszélyben a haza. Regény. (Bp., 1943)
A csudaszarvas. Ill. Jaschik Álmos. (Nemzeti Könyvtár. Új kiad. Bp., 2012)
színművei: Isten vára. Misztérium 4 felvonásban. (Bem.: Nemzeti Színház, 1923. ápr. 20.)
Révészek. Dráma 2 felvonásban. (Bem.: Nemzeti Színház Kamaraszínháza, 1926. dec. 10.)
ford.: Hamsun, Knut: New Foundland zátonyain. Elbeszélések. (Modern Könyvtár. Bp., 1913)
Poe, Edgar Allan: Vihar a tengeren. Regény. (Bp., 1943)
Puskin: A pikk dáma. (Bp., 1943)
Maistre, X. de: A végzetes dal. Regény. (Bp., 1944)
Maupassant, Guy de: Szerelem a sivatagban. Alumna, a homok leánya. Regény. (Bp., 1944).

Irodalom

Irod.: Szabó Dezső: Á. E. (Virradat, 1921. febr. 4.)
Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
A magyar legújabbkor lexikonja. (Bp., 1930)
A magyar társadalom lexikonja. (Bp., 1930)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965).

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu, 2013

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője