Ábrahám Ernő, danczkai
író, műfordító
Névváltozatok
Pattantyús-Ábrahám Ernő
Születési adatok
1882. március 15.
Debrecen
Halálozási adatok
1945. május 7.
Budapest
Család
Ősi nemesi családból származott, eredetileg Pattantyúsnak hívták, a család az Ábrahám nevet a 17. századtól használta, a danckai (danczkai) előnevet Apafi Mihály (uralkodott: 1661–1690) erdélyi fejedelem adományozta nekik, nemességüket V. Ferdinánd (uralkodott: 1830–1848) is megerősítette. Sz: Ábrahám László (1843–1916) jogász, Debrecen város főügyésze, radistyáni Király Erzsébet. Testvére: Ábrahám Dezső (1875–1973) politikus, jogász, miniszterelnök.Iskola
A debreceni református kollégiumban éretts. (1900), a debreceni, majd a bp.-i tudományegyetemen jogot hallgatott, irodalmi sikerei után azonban abbahagyta jogi tanulmányait, s íróként, újságíróként működött.Életút
A Debreceni Ellenőr (1899), a Debrecen (1900–1902), a Vasárnapi Ujság (1905–1916), a Budapesti Hírlap munkatársa (1905–1913), a Magyarország (1914–1918), majd gyermekmelléklete, a Hetedhétország szerkesztője (1919–1920), a Magyarság belső munkatársa (1934–1938). Számos népszerű regényt, ifjúsági művet írt, néhány drámáját a Nemzeti Színházban is bemutatták. Novellái a Tisza menti népélet realista ábrázolásai, kisprózai műveiről – többek között – Szabó Dezső (1879–1945) írt elismerő kritikákat. Révészek (1926) c. drámája – eredetileg A Cél c. lapban jelent meg 1911–1912-ben – alföldi népballada, amelynek főhőse megöli testvérét azért, hogy megszerezze annak asszonyát. Művei balladai kompozíciójára erősen hatottak Móricz Zsigmond (1879–1942) paraszti sorsokat drámaian megjelenítő elbeszélései. Ifjúsági írásai, meséi gyakran foglalkoznak a magyar romantikus történeti múlttal. Művei a magyar gyermekirodalom klasszikusai, korának rendkívül népszerű kiadványai voltak. Történeti munkái közül kiemelkedik az Árva királyfi c. trilógia keretén belül megjelent A csudaszarvas (1926), amely nem utolsó sorban Jaschik Álmos (1885–1950) grafikái révén az egyik legszebb magyar mesekönyv. Az 1940-es években sorra kiadott művei már kevésbé voltak sikeresek, az amúgy is gazdag hazai lektűrirodalmat gazdagították. A II. vh. idején, látva a fasizmus előretörését, több napilapban a hitleri Németországot támadó publicisztikákat közölt. Néhány meséjét Öregapó álnéven jelentette meg.Főbb művei
F. m.: Kerek ég alatt. Elbeszélések. (Bp., 1906)A kis kakas és egyéb történetek. (Bp., 1910)
Hét szilaj csikó. Novellák. (Bp., 1911)
Török császár fája. Mesék. (Bp., 1914)
Az öreg Bús király csikói. (Bp., 1914)
Csillagok a Tiszában. Elbeszélések. (Az Élet Könyvei. Bp. 1917)
A kis szemők bárány és egyéb elbeszélések. Ill. Mühlbeck Károly. (Aranykönyvek. Bp., 1917)
A hollók fája és egyéb mesék. A meséket írta. Ill. Kriesch Aladár. (Bp., 1919)
Rozmarin. Mesejáték. (Ifjúsági színjátékok. Bp., 1922)
Tengerke, Tűzkirályfi, Gyalma. Mese. Ill. Rucsinszky Anna. (Oriens meséi. 1. Bp., 1922)
Bábjáték. Gyermekszínjáték 3 képben. (Ifjúsági színjátékok. Bp., 1923)
Volt egyszer… Nagyapó legszebb műveiből. Mesegyűjtemény. Összeáll. Farkas Emőddel. Ill. Balázsfy Rezső. (Bp., 1923)
Bús király. Legendák dédapámról. (Táltos Könyvek. Bp., 1923)
A Baliga gyerek. (Szent István Könyvtár. Bp., 1925)
Árva királyfi. Trilógia. I. A csudaszarvas. Ill. Jaschik Álmos. Bibliofil kiadványváltozatban is: merített papíron, kézzel számozott példányokban, gerincén díszbordázott, aranyozott egészbőr-kötésben. Az előszót Apponyi Albert írta. (Bp., 1926)
Bárd Miklós. Tanulmányok. (Bethlen Gábor Könyvtár. Bp., 1938)
Mesekert. Gyermekmesék. Ill. Györgyfi György. (Bp., 1941
2. kiad. 1943)
Csendes budai lakás. Elbeszélés. (Bp., 1942)
A fehér sólyom. Dzsingiz kán ifjúsága. Ifjúsági elbeszélés. (Nemzeti Könyvtár. Bp., 1942)
Huszár a mennyországban és egyéb mesék. (Bp., 1942)
Mátyás szerelmes képírója. Regény. (Bp., 1942)
Pomulák és a reglama. Regény. (Bp., 1942)
Vadmadarak. Regény. (Bp., 1942)
Leányszöktetés. – Dobog a puszta. Regény. (Bp., 1943)
Noé bárkája. Regény. (Bp., 1943)
Veszélyben a haza. Regény. (Bp., 1943)
A csudaszarvas. Ill. Jaschik Álmos. (Nemzeti Könyvtár. Új kiad. Bp., 2012)
színművei: Isten vára. Misztérium 4 felvonásban. (Bem.: Nemzeti Színház, 1923. ápr. 20.)
Révészek. Dráma 2 felvonásban. (Bem.: Nemzeti Színház Kamaraszínháza, 1926. dec. 10.)
ford.: Hamsun, Knut: New Foundland zátonyain. Elbeszélések. (Modern Könyvtár. Bp., 1913)
Poe, Edgar Allan: Vihar a tengeren. Regény. (Bp., 1943)
Puskin: A pikk dáma. (Bp., 1943)
Maistre, X. de: A végzetes dal. Regény. (Bp., 1944)
Maupassant, Guy de: Szerelem a sivatagban. Alumna, a homok leánya. Regény. (Bp., 1944).
Irodalom
Irod.: Szabó Dezső: Á. E. (Virradat, 1921. febr. 4.)Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
A magyar legújabbkor lexikonja. (Bp., 1930)
A magyar társadalom lexikonja. (Bp., 1930)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
Magyar irodalmi lexikon. I–III. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (Bp., 1963–1965).
Szerző: Kozák Péter
Műfaj: Pályakép
Megjelent: nevpont.hu, 2013
Aktuális havi évfordulók
Aggházy Mária
művészettörténész
György Júlia
orvos, pszichológus, neurológus
Hadrovics László
nyelvész
Hanák János
biológus, zoológus, piarista szerzetes, római katolikus pap
Kalecsinszky Sándor
kémikus
Foglalkozások
politikus (662), orvos (594), író (456), történész (359), jogász (328), irodalomtörténész (284), szerkesztő (272), újságíró (265), műfordító (228), pedagógus (207), költő (188), közgazdász (179), nyelvész (166), gépészmérnök (166), biológus (144), festőművész (121), vegyészmérnök (118), kémikus (115), római katolikus pap (112), mezőgazdasági mérnök (107), matematikus (99), művészettörténész (93), muzeológus (92), levéltáros (89), fizikus (86)
