Abonyi Sándor
Abonyi Sándor

2021. szeptember 28. Kedd

Abonyi Sándor

biológus, zoológus

Névváltozatok

1899-ig Altschul Sándor

Születési adatok

1881. május 6.

Földeák, Csanád vármegye

Halálozási adatok

1930. október 21.

Budapest

Temetési adatok

1930. október 23.

Budapest

Farkasrét


Család

Református hitre áttért zsidó családból származott.

Nagyszülei: Altschul Márk (1799–1892. nov. 18. Halas. Temetés: 1892. nov. 20. Kiskunhalasi Izraelita Temető) orvos, Újházi Cecília. Újházi Cecília rokona: Újházi Ede (1841–1915) színész.

Szülei: Abonyi Ede (= Altschul Eduárd, 1843–1914. szept. 3. Földeák. Temetés: 1914. szept. 5. Földeák) állatorvos, gazdatiszt, Juhász Mária, Juhász Mihálynak, Hódmezővásárhely polgármesterének (1898–1918) a leánya. Abonyi Ede testvérei: Altschul Adolf (1838. jan. 26. Izsák–1921. aug. 16. Földeák) orvos, cs. és kir. tengerészeti főtörzsorvos, Rudolf főherceg hajóorvosa és Altschul Henrik körorvos, ill. Práger Jakabné Altschul Nina és Fischer Hermanné Altschul Fáni. Kilencen voltak testvérek.

Testvérei: Abonyi Lajos (1900. júl. 18. Földeák–1978. ápr. 10. Bp. Temetés: 1978. ápr. 21. Farkasrét), Hajas Lajosné Abonyi Ilona (1885. szept. 13. Hódmezővásárhely) óvónő, Meszlényi Antalné Abonyi Etelka (1887. ápr. 29. Hódmezővásárhely), Abonyi Erzsébet polgári leányiskolai tanárnő (1889. júl. 17. Makó), Biberauer Tivadarné Abonyi Julianna tanítóképző-intézeti tanár, Abonyi Mária, ill. Ifj. Abonyi Ede (1894. szept. 21. Makó–1936. ápr. 21. Bp. Temetés: 1936. ápr. 23. Farkasrét) gépészmérnök, MÁV-főmérnök és dr. Abonyi Dezső (†1961. nov. 13. Bp. Temetés: 1961. nov. 17. Farkasrét) honvéd alezredes.

Felesége: Weigner Erzsébet.

Iskola

A makói református gimnáziumban éretts. (1899), a budapesti tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. (1904) és természetrajz szakos középiskolai tanári okl. szerzett (1905), a nápolyi Stazione Zoologicában tanult (1908), az Állatorvosi Főiskolán állatorvos-doktori okl. (1911), az Állatorvosi Főiskolán általános állattanból (1911), a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen az állatszövettan tárgykörből magántanári képesítést szerzett (1921. márc. 11.).

Életút

A budapesti tudományegyetem Állattani Tanszéke tanársegéde (1901–1913), a József Műegyetem Állattani Tanszéke egy. adjunktusa (1913–1920), a Budapestre menekített pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem Állattani Tanszéke mb. adjunktusa és az Erzsébet Nőiskola és Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola r. tanára (1920). Az I. világháborúban, mint tartalékos hadnagy a galíciai fronton harcolt; súlyosan megsebesült, orosz hadifogságban volt (Nyizsnij-Novgorod, Északkelet-Szibéria, 1914–1920; 1920-ban tért haza).

Az Állatorvosi Főiskola magántanára (1911–1924), az állattan ny. rk. tanára és a budapesti tudományegyetemi Közgazdaság-tudományi Karon a gazdasági állattan ny. r. tanára (1924–1930). A budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen az állatszövettan magántanára (1921–1930). A budapesti és a szegedi Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola r. tanára és az Állattani Tanszék vezetője (1920–1931).

Állatélettani és -anatómiai kutatásokkal, elsősorban alacsonyabb rendű állatok (pl. egysejtűek, csalánozók, ill. halak, rákok és kétéltűek) sejt- és szövettani összehasonlító vizsgálatával foglalkozott. Nemzetközileg is elsők között tisztázta a háziméh (Apis mellifica L.) bélcsatornájának szövet- és élettani viszonyait. Elsőként mutatta ki a ritka páncélos levéllábú rákfajt (Limnadia lenticularis) két hazai lelőhelyről is. Alapvető jelentőségűek az állati csontszövet mechanomorfózisáról szóló dolgozatai. Megállapítása szerint az optimális elrendezés irányát a növekedésnek megfelelően beállított és megfeszített vérér szabja meg. A növekedés okozta húzóerő hatására a csont hossztengelyével párhuzamos vázhálózat alakul ki, ez adja meg a csontszövet alapszerkezetét. A selyemhernyók mesterséges táplálásával is kísérletezett.

Daday Jenő (1855–1920) halála után a budapesti műegyetemen megszűnt az Állattani Tanszék. Abonyi Sándort kérték fel az intézet felszámolására, majd nemsokára – a két budapesti tanárképző intézet egyesítésekor – megbízták az új intézmény Szegedre költöztetésével és a szegedi polgári iskolai természetrajz (= biológia) tanítás megszervezésével.

Emlékezet

Abonyi Sándor Földeákon született, középiskolai tanulmányait Makón, az egyetemet Budapesten végezte, oktatói tevékenysége Budapesthez és Szegedhez kötődik. A fővárosban hunyt el, a Farkasréti Temetőben nyugszik. Sírját a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben). Más adatok szerint a sírt 1965-ben felszámolták!

Elismertség

Margó Tivadar-díj (1903).

Elismerés

A Természettudományi Társulat tagja (egyetemi hallgató korától!, 1901-től). A Magyar Adria Egyesület alapító tagja (1910-től), választmányi tagja és az oceánográfiai szakosztály elnöke.

Főbb művei

F. m.: A házi méh – Apis mellifica L. – bélcsövének alak- és élettani leírása. Egy. doktori értek. is. 4 táblával. (Állattani Közlemények, 1903. 4.)
A házi méh bélcsatornájáról. (Természettudományi Közlöny, 1903)
A szülők és a csírasejtek korának hatása az utódokra. (Természettudományi Közlöny, 1906)
Az Amphibia-lárvák úszóvitorlájának szövet- és
élettani fejlődéséről. – A mérges kígyók és mérgük. (Természettudományi Közlöny, 1907)
Az állatok biochemiai rokonsága. – A halak ezüstös csillogásának biológiai jelentősége. (Természettudományi Közlöny, 1908)
Adatok a tengeri csontos halak bélcsatornájának szövettanához. 5 táblával. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1910. 4.)
Az Amphibia-lárvák úszóvitorlájának kifejlődéséről. 1–2. (Állattani Közlemények, 1910. 1–2.)
A leveleslábú rákok életmódja és a Limnadia lenticularis magyarországi előfordulása. (Állattani Közlemények, 1910. 2.)
Az Apusok és Branchipusok phototropismusáról. (Állattani Közlemények, 1910. 3.)
A Branchipus-peték kikelése sós vízzel való kezelésre. (Állattani Közlemények, 1910. 4.)
A Limnadia lenticularis magyarországi előfordulásáról. (A magyar orvosok és
természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1910 és Természettudományi Közlöny, 1910)
Wesenberg–Lund planktonelmélete. (Állattani Közlemények, 1911. 1. és Természettudományi
Közlöny, 1911)
A Limnadia lenticularisról. (Állattani Közlemények, 1911. 4.)
A levéllábú rákok petéinek kikeléséről. (Állattani Közlemények, 1911. 4.)
Az Artemia salina tenyésztése. – A levéllábú rákok mint szúnyogpusztítók. (Természettudományi Közlöny, 1911)
A sejt átörökítő alkotórészeiről. (Állattani Közlemények, 1912. 1-2.)
Az Artemia-nemről. (A magyar orvosok és
természetvizsgálók nagygyűlésének munkálatai, 1912 és Természettudományi Közlöny, 1912)
A levéllábú rákok petéinek kikeléséről. – A Limnadia lenticularis előfordulása hazánkban. (Természettudományi Közlöny, 1912)
A tengeri állatok ivadékgondozása. (A Tenger. A Magyar Adria Egyesület közlönye, 1912. 1.)
Kísérleti adatok az Artemia-nem megismeréséhez. 6 táblával. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1914. 2.)
Kisebb emlős állatok gereznájának kikészítése házilag. (Természettudományi Közlöny, 1922)
Az Entz-féle cytophanokról. 1 táblával. (Állattani Közlemények, 1925. 1-2.)
Az Apus cancriformis Schäffer hímjeiről a révfülöpi Balatoni Biológiai Állomás körzetében gyűjtött példányok alapján. (Archivum Balatonicum, 1926. 1.)
A csontszövet mechanomorphosisáról. (Közlemények az összehasonlító élet- és kórtan köréből, 1928)
Az Orchestia cavimana – Heller – epizoáiról. 1 táblával és 5 rajzzal. (A Magyar Biológiai Kutatóintézet munkái, 1928. 1.)
A Protohydra Leuckarti Greef szervezete és élete kamcsatkai
előfordulása kapcsán. (Állattani Közlemények, 1928. 3-4.)
A fehéregerek labratóriumi tenyésztéséről. – A kecskebékek kannibalizmusáról. – A repülőhalak repüléséről. (
Természettudományi Közlöny, 1928. 3-4.)
A korallszigetek keletkezése és benépesülése. (A Tenger. A Magyar Adria Egyesület közlönye, 1928. 5-8.)
A mozgófényképes film sztereoszkópos vetítéséről. (A Természet, 1929. 5-6.)
Kísérletek a selyemhernyónak – Bombyx mori L. – műtápszerekkel való tenyésztésére. (Mathematikai és Természettudományi Értesítő, 1930).

Irodalom

Irod.: Altschul Ede földeáki lakos és kiskorú gyermekei Abonyira magyarosítottak. (Budapesti Hírlap, 1900. febr. 21.)
Abonyi Sándor magántanári kinevezése, 1921. márc. 11. (Hivatalos Közlöny, 1921. ápr. 16.)
Halálhír. (Magyarság, 1930. okt. 23.)
Abonyi Sándor. (Állatorvosi Lapok, 1930. 21.)
Zimmermann Ágoston: Abonyi Sándor. (Állattani Közlemények, 1930. 3-4.)
Abonyi Sándor. (A Tenger. A Magyar Adria Egyesület közlönye, 1930. 9-10.)
Abonyi Sándor. (Állatorvosi Közlöny, 1931. 1-3.)
Elhunyt Abonyi Ede MÁV-főmérnök. (Az Újság, 1936. ápr. 23.)
Abonyi Sándor. (A Természettudományi Társaság Évkönyve, 1931)
Elhunyt Biberauer Tivadarné Abonyi Julianna. (Magyar Nemzet, 1973. szept. 25.)
Bátyai Jenő: Egy zoológus emlékére. Abonyi Sándorról. (Csongrád megyei Hírlap, 1975. okt. 21.)
Lukács Dezső: Abonyi Sándor születésének 100. évfordulójára. L. D. előadása az Állattani Szakosztály 1980. máj 9-én tartott 705. ülésén. (Állattani Közlemények, 1981. 1-4.)
Abonyi Sándor. (A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Módszertani Közleményei, 1992).

Irod.: Bartha István–Förster Rezső: A Kis Akadémia negyvenkét esztendeje az ezredik előadásig. 1899–1941. (Bp., 1941)
Biographia. Az Állatorvostudományi Egyetem elhunyt
tanárainak és előadóinak életrajza. Szerk. Fehér György és Kovács Gyula. (Bp., 1967)
Szegedi egyetemi almanach. III. Szegedi Tanárképző Főiskola 1921–1997. (Szeged, 1998)
Mészáros M. János: Az állatorvos-képzés 1818-tól 2004-ig elhunyt tanárainak és előadóinak sírjai. (Bp., 2007).

 

neten:

Rácz Sándor: dr. Abonyi Sándor:

http://acta.bibl.u-szeged.hu/27807/1/modszertani_032_002_099-101.pdf (Abonyi – Altschul – Sándor születési anyakönyvi adataival)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DRT9-48K (Abonyi Sándor halotti anyakönyve)

https://issuu.com/foldeak/docs/foldeak_2015_november (Horváth Mihály: Altschul Adolf és az Abonyi fivérek nyomában. Földeák, 2015. nov.)

https://issuu.com/foldeak/docs/foldeak_2016_majus (Horváth Mihály: Újabb adalékok az Abonyi – Altschul – család történetéhez. Földeák, 2016. máj.)

https://www.szegedilap.hu/cikkek/kultureset/horvath-mihaly--habsburg-rudolf-hajoorvosanak-sirja-a-foldeaki-temetoben.html (Horváth Mihály: Habsburg Rudolf hajóorvosának sírja a földeáki temetőben)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9P63-9XJK?i=362&wc=92S9-JW5%3A40678201%2C42818501%2C42177301&cc=1452460 (Abonyi Lajos születési anyakönyve)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9392-MG9H-2D?personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AVFL3-W6S (Altschul Sándor születési anyakönyve)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9392-MG94-QR?personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AVFLQ-QXY (Altschul Ilona születési anyakönyve)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9392-MG9W-V4?personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AVFL7-J5Y (Altschul Etelka születési anyakönyve)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9392-989W-J2?personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AVF52-QWW (Altschul Erzsébet születési anyakönyve)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9392-989W-ZS?personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AVF5K-PTZ (Ifj. Abonyi Ede születési anyakönyve)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6LN9-TX5?i=115&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3A8NRB-T12M (Ifj. Abonyi Ede halotti anyakönyve)

 

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/306407 (Altschul Márk gyászjelentése)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/663648/discover (Id. Abonyi Ede gyászjelentése)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/301824 (Abonyi Dezső gyászjelentése)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/343528 (Biberauer Tivadarné Abonyi Julianna gyászjelentése)

Megjegyzések

1. Magyar Életrajzi lexikon téves születési éve: 1880. 2. Mészáros M. János adatai szerint (Az állatorvosképzés 1818-tól 2004-ig elhunyt tanárainak és előadóinak sírja) sírját újraváltás híján felszámolták (1965-ben)!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020