Abonyi Géza
Abonyi Géza

2024. március 29. Péntek

Abonyi Géza

színész

Születési adatok

1894. október 23.

Budapest

Halálozási adatok

1949. június 23.

Budapest

Temetési adatok

1949. június 25.

Budapest

Kerepesi út


Család

Szülei: Abonyi János (†1931. febr. Bp.) takarékpénztári segédtiszt, Willner Emília.

Testvérei: féltestvére: Abonyi Tivadar (1887. okt. 18. Bp.–1968. okt. 9. Bp.) színész, rendező, testvérei: Abonyi Ernő (1897. dec. 17. Bp.) újságíró, a Magyarság szerkesztője és Abonyi Mária (= Abonyi Marianne, 1900. nov. 1. Bp.–1927. aug. 4. Bp.) színésznő, dalénekesnő.

Felesége: 1928-tól Gaál Alice színésznő.

Iskola

Színművészeti Akadémiát végzett (1915).

Életút

A Magyar Színház (1915), az Intim Kabaré (1917. szept.–1918. júl.); közben az I. világháborúban frontszolgálatot teljesített (1915–1917). A Nemzeti Színház tagja (1918. szept. 1.–1949. jún. 23.), örökös tagja (1945).

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tiszteletdíjas tanára (1936–1941), a Színművészeti Akadémián a drámai gyakorlat és beszédművészet r. tanára (1941–1949).

A Magyar Színészek Szabad Szakszervezete elnöke (1945–1948).

Pályafutását a Magyar Színházban kezdte, majd leszerelése után egy évig az Intim Kabaréban lépett fel. A Nemzeti Színházhoz Hevesi Sándor szerződtette, ahol a Faust egyik angyal szerepében debütált (1918. szept. 19.). Hevesi első Shakespeare-ciklusában vele játszatta el Rómeót (1920. okt. 7-én). A kirobbanó siker hatására évtizedekig klasszikus drámák fiatal szerelmes- és hősszerepeit alakította, de kiváló jellemszínészként komikus és tragikus figurákat és karakterszerepeket is kiválóan alakított. Egyszerű eszközei, elmélyült emberábrázolása jellemszerepekben, könnyed és vidám figurák megjelenítésekor is hatásosnak bizonyult. A Nemzeti Színház két világháború közötti legendás generációjának egyik jelentős képviselője, aki a színészképzésben és (1945 után) a színész-érdekvédelemben is meghatározó tekintély volt.

Az ember tragédiája első teljes rádiófelvételét Németh Antal rendezte 1938-ban. Ádámot Abonyi Géza, Évát Tasnády Ilona, Lucifert Uray Tivadar alakította. A szereplők között volt még – többek között – Márkus Emília és Bánki Zsuzsa is. A mű bemutatásának centenáriuma alkalmából a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat (MHV) három lemezből álló albumon ismét kiadta a klasszikus előadást (1983 karácsonyán).

Emlékezet

Abonyi Géza utoljára a Madách Színházban lépett fel Gorkij Kispolgárok c. darabjában. Az előadássorozatot már nem tudta végigjátszani, 1949 nyarán váratlanul súlyosan megbetegedett, majd állapota válságosra fordult. Abonyi Géza Budapesten, Kelenföldön (XI. kerület Bartók Béla út 52.) majd a Terézvárosban (VI. kerület Bajza utca 18.) élt és tevékenykedett, a fővárosban, a Haynal-klinikán hunyt el. A Kerepesi úti (= Fiumei úti) Temetőben – a főváros által adományozott díszsírhelyen – nyugszik. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította (2004-ben).

Főbb művei

F. szerepei: a Nemzeti Színházban: Christian (Rostand: Cyrano de Bergerac, 1920. szept. 24.)
Romeo (Shakespeare: Romeo és Júlia, 1920. okt. 7. és 1923. okt. 24.)
Bolond (Shakespeare: Lear király, 1922. dec. 12.)
Csaba (Harsányi Kálmán: Ellák, 1923. febr. 23.)
Pierrot (Tóth László: Májusfa, 1923. máj. 9.)
Sebastian (Shakespeare: Vízkereszt, 1923. jún. 19.)
Mózes (Madách Imre: Mózes, 1923. nov. 10. és 1925. jan. 18.)
II. Richard (Shakespeare: II. Richard, 1925. máj. 9.)
Kadisa (Jókai Mór: Az arany ember, 1925. szept. 11.)
Ádám (Madách Imre: Az ember tragédiája, 1926. okt. 30.)
Vincentio, Vienna fejedelme (Shakespeare: Szeget szeggel, 1927. márc. 11.)
Mortimer (Schiller: Stuart Mária, 1927. ápr. 5.)
Faust (Goethe: Faust, 1927. máj. 30.)
Konstantin (Herczeg Ferenc: Bizánc, 1927. jún. 13.)
Werner strázsamester (Lessing: Barnhelmi Minna, 1929. márc. 16.)
Tarics főhadnagy (Herczeg Ferenc: Ocskay brigadéros, 1929. nov. 9.)
Krisztus (Voinovich Géza: Magyar passió, Nemzeti Színház, 1931. márc. 27.) és János (Voinovich Géza: Magyar passió, Szegedi Szabadtéri Játékok, 1931. júl. 13.)
Don Carlos (Hugo, Victor: Hernani, 1936. febr. 21.)
Tiszteletes (Zilahy Lajos: Süt a nap, 1937)
Bánk bán (Katona József: Bánk bán, 1945. ápr. 25.)
XXIII. János pápa (Háy Gyula: Isten, császár, paraszt, 1946. máj. 10.)
Duval Georges (Dumas: A kaméliás hölgy, 1947. febr. 14.).

F. filmjei: A megbűvöltek (1921)
Fehér galambok fekete városban (1923)
Késő (1943)
Rákóczi nótája (1943)
Sziámi macska (1943)
Idegen utakon (1944).

Irodalom

Irod.: Intim Kabaré. (Pesti Hírlap, 1917. szept. 30.)
Romeo és Júlia a Nemzeti Színházban. (Népszava–Pesti Hírlap, 1920. okt. 8.)
Porzsolt Kálmán: Az ember tragédiája. Misztérium a színpadon. (Pesti Hírlap, 1926. okt. 31.)
Meghalt Abonyi Marianne dalénekesnő. (8 Órai Újság–Nemzeti Újság, 1927. aug. 6.)
Elhunyt Abonyi János, Abonyi Géza és Abonyi Tivadar színművészek és Abonyi Ernő hírlapíró édesapja. (Magyarság, 1931. febr. 19.)
Kulcsár László: Abonyi Géza, a Színészszakszervezet elnöke. (Színház, 1945. 1.)
Tamás Ernő: „A művész sohasem jut el a célig” – mondja Abonyi Géza, aki majdnem játszotta a Hamletet. (Fényszóró. 1946. 3.)
Meghalt Abonyi Géza. (Világ, 1949. jún. 24.)
Halálhír. (Világosság, 1949. jún. 25.)
Mátrai-Betegh Béla: Halványodó arcok. Abonyi Géza. (Film, Színház, Muzsika, 1960. 26.)
Illés Jenő: Mózes. Katona József színművéről. (Népművelés, 1967. 12.)
Galamb Sándor: Abonyi Géza. (Színészarcok a közelmúltból. Szerk. Illés Jenő. Bp., 1968).

Irod.: Magyar színművészeti lexikon. Szerk. Schöpflin Aladár. (Bp., 1929)
A magyar társadalom lexikonja. (Bp., 1930)
Színészeti lexikon. I–II. köt. Szerk. Németh Antal. (Bp., 1930)
Ki kicsoda? Kortársak lexikona. (Bp., 1937)
„Én a komédiát lejátsztam, mulattattam, de nem mulattam.” (Bp., 1981)
Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. (Bp., 1994)
Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. (Bp., 2005)
Színház az egész…! Játékos színháztörténeti kaleidoszkóp a múlt századi színi világból. Összeáll. Füle Péter. (Bp., 2005)
Mudrák József–Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon. 1931–1944. (Máriabesnyő–Gödöllő, 2006).

 

neten:

https://www.hangosfilm.hu/filmenciklopedia/abonyi-geza

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DY99-7TM?i=278 (Abonyi Géza halotti anyakönyve)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/301834 (Abonyi Géza gyászjelentése)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HY-DRP9-WBW?i=808&cc=1452460 (Abonyi Ernő születési anyakönyve)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-69CT-8P?i=89&cc=1452460 (Abonyi Mária halotti anyakönyve)

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-698S-VY9?i=74&cc=1452460&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AWYD4-2D2M (Abonyi Tivadar halotti anyakönyve)

https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/301884 (Abonyi Tivadar gyászjelentése)

Megjegyzések

Lexikonok téves halálozási adata: máj. 30.!

Szerző: Kozák Péter

Műfaj: Pályakép

Megjelent: nevpont.hu 2020

×

Földieknek látszók

Női szentek és boldogok

Legújabb könyvemben tizenkét különös sorsú, közismert, mégis ismeretlen 10–13. századi női szent, boldog és boldog emlékezetű nő életútja szerepel. A szentekről és boldogokról azt hihetnénk, hogy önmegtagadó, imádságos, nem egyszer aszketikus életük kiáltó ellentétben állt világi kortársaik tevékeny mindennapjaival. Valójában valamennyiük élete küzdelmes volt, tele gyarlósággal, hibával, szerencsés és szerencsétlen döntések sorozatával, rendkívüli jellemük azonban a magyarság sorsdöntő pillanataiban felülemelkedett minden addigi kétségen és korláton. Talán egyetlen fejedelmi család sem adott annyi szentet, mint a három évszázadon át uralkodó Árpád-ház, talán egyetlen történelmi korszakban sem élt annyi női szent és szent életű női hitvalló, mint az Árpád-kori Magyar Királyság területén. Az uralkodói dinasztia szentjein kívül könyvem megemlékezik a keresztény hitet a külhonban terjesztő magyarországi uralkodónőkről és fejedelemasszonyokról is.

A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent, gazdagon illusztrált album kedvezményes áron, 5942 forintért megrendelhető a vevoszolgalat@kossuth.hu emailen.

Kozák Péter
a Névpont szerkesztője