Család

Nagyszülei, apai: Keszler, Josef (1833. jún. 8. Veprőd–1903. nov. 29. Veprőd) és Sauter, Anna (1833. nov. 20. Veprőd–1906. jan. 13. Veprőd).

Nagyszülei, anyai: Pollich József (1833–), Ziegler Terézia (1836–).

Szülei: Keszler Konrád (1855. febr. 12. Veprőd), Pollich Éva (1865. dec. 11. Veprőd).

Testvérei: Keszler Éva (1882. dec. 29. Veprőd–1946. Veprőd), Keszler Katalin (1885. jan. 27. Veprőd–1967. máj. 22. Wagna Leibnitz, Stájerország, Ausztria), Keszler Terézia (1888. nov. 23. Veprőd–1926. aug. 30. Veprőd), Keszler Mária (1891. szept. 9. Veprőd–Jarka, Szerémség, Jugoszlávia) és Keszler Magdolna (1894. jan. 31. Veprőd–1969. máj. 20. Gärtringen, Baden-Württemberg, NSZK).

Felesége:

1.

1922. nov. 25.–1931. szept. 18.: barantali Aba Ibolya (1903. jún. 14. Bp.–1931. szept. 18. Bp. Temetés: 1931. szept. 20. Farkasrét), [legid.] Aba Lehel (= Aba Vidor Emil Lehel, 1868. jan. 14. Mágocs, Baranya vm.–1941. máj. 25. Bp. Temetés: 1941. máj. 27. Farkasrét) vasúti főfelügyelő és Sasse Erzsébet (1872. Paks, Tolna vm.–1943. febr. 28. Bp. Temetés: 1943. márc. 3. Farkasrét) leánya.

[legid.] Aba Lehel és Sasse Erzsébet gyermekei: [ifj.] dr. Aba Lehel (= Aba Ferenc Emil Lehel, 1890. szept. 26. Bp.–1937. aug. 4. Bp.) jogász, legfőbb számszéki osztálytanácsos, lovag Rimanóczy Gézáné Aba Erzsébet (= Aba Erzsébet Oktávia, 1892. okt. 11. Bp.–1972. márc. 11. Bp.), dr. Almásy/i Károlyné Aba Irén (= Aba Irén Blanka 1894. aug. 4. Bp.–1941. jan. 26. Bp. Temetés: 1941. jan. 29. Farkasrét), [legid.] Aba Botond (= Aba Botond Károly Levente, 1896. okt. 25. Bp.–1956. jan. 20. Bp. Temetés: 1956. jan. 25. Farkasrét), dr. Vigyázó Gézáné Aba Izabella (= Aba Izabella Mária, 1899. febr. 8. Bp.–1982. dec. 4. Bp. Temetés, hamvasztás utáni búcsúztatás: 1983. jan. 19. Farkasrét), Mózessy Jenőné Aba Piroska (= Aba Piroska Mária, 1905. jún. 2. Bp.–1953. márc. 2. Bp. Temetés: 1953. márc. 7. Farkasrét) és dr. Babnigg Lajosné Aba Ilma (= Aba Ilona Edit, 1909. dec. 9. Bp.–2002. szept. 23. Hol?, Egyesült Államok).

[legid.] Aba Botond és Kunczer Ilona fia: [ifj.] Aba Botond, az ő fia, [legid.] Aba Lehel dédunokája: Aba Botond (1952. dec. 20. Bp.) közlekedésmérnök, a BKV Rt. vezérigazgatója.

Sasse Erzsébet testvére: Sasse Károly (1879. nov. 6. Hol?–1926. dec. 16. Bp.) banktisztviselő, atléta, az első magyar rúdugró bajnok.

Gyermekei, fiai: Aba Mihály (1923. szept. 10. Kunbaja, Bács-Bodrog vm.–1998. szept. 11. Tatabánya, Komárom m.) az 1956-os forradalom résztvevője, a tatabányai nemzetőrcsoport vezetője, [legifj.] Aba Lehel (1924. Tiszasüly–1947. dec. 18. Bp.) gépészmérnök-hallgató, Aba Imre. Özvegy.

2.

1933. márc. 21.– Ertl Mária Magdolna (1909. szept. 19. Baja, Bács-Bodrog vm.), Ertl József és Horák Lenke leánya.

Keszler Konrádot 1929. jún. 16-án vitézzé avatták, ekkor vette fel a felesége családnevét.

Iskola

A ciszterci rend bajai főgimnáziumában éretts. (1915), a budapesti tudományegyetemen tanult (1915–1916), tartalékos tiszti iskolát végzett (1916), hadbírói vizsgát tett (1924. ápr. 25.).

Gimnáziumi osztálytársa volt Grätzer József (1897–1945) újságíró, író, rejtvényszerző.

Életút

A cs. és kir. egészségügyi csapat egészségügyi osztagánál, az újonckiképzésen szolgált (1915), a szabadkai cs. és kir. 86. gyalogezred egy éves önkéntese, hadnagyként szakaszparancsnok, zászlóalj-megfigyelőtiszt (1916–1917), az I. világháború végén orosz hadifogságba esett (1917).

Az összeomlás után a budapesti vadászzászlóaljnál, majd az 1. gyalogezrednél szakaszparancsnok, tiszti tartalékban, később a budapesti határőrkerületnél beosztott tiszt (1920–1922). A budapesti 1. vegyesdandár-parancsnok ügyészénél hadbírójelölt (1922–1924), a budapesti vámőrkerület-parancsnok helyettes ügyésze (1924–1926), az 1. vegyesdandár-parancsnok ügyészénél szintén helyettes ügyész (1926–1928). A Honvédelmi Minisztérium (HM) 13. osztályának fogalmazója, osztályvezető-helyettese (1928. dec. 1.–1945. ápr. 1.); közben hadbíró alezredessé nevezték ki (1942. okt. 1.).

A II. világháború végén amerikai hadifogságban volt (1945. ápr. 26.–1945. okt. 1.), hazatérése után igazolták, majd szolgálatból elbocsátották (1946. aug. 31.). Kitelepítették Tiszasülyre (1951).

További sorsa ismeretlen, 1951-ben még élt.

Szerkesztés

Írásai elsősorban a Magyar Katonai Szemlében jelentek meg (1933–1944).